Digitális tanterv

Kedves Olvasóim!

Valószínűleg ez az utolsó bejegyzésem, ami egy kicsit összegző is, mert láthatjátok én hogyan használtam fel pár alkalmazást egy digitális távolléti, szinkronfoglalkozás megtervezéséhez.

A célközönségem egy tizenegyedikes fakultációs osztály volt, a nyelvemlékek témakörében készítettem egy 45 perces ismétlőórát. A főbb használt felület a Google Diák volt, mindent ott, egyszerre csináltunk az órán, miközben Zoomon tartjuk a kapcsolatot. A házifeladat történik csak külső felületen, ehhez a WordArtot használják a diákok. 

Az óra lényege egyrészt, hogy megnézzem mennyire vannak felkészülve a diákok a dolgozatra, másrészt pedig ők teszteljék magukat ezügyben, mindezt játékos formában kivitelezve, hogy ne terheljem túl őket. Az órán belekóstoltunk az új anyagrészbe is, a házijuk is ezzel volt kapcsolatos. A játékos formát a nyomozás valósítja meg, minden feladattal közelebb kerültek a gyémánt megtalálásához. Az igaz-hamisnál például az igaz állítások sorszámát kelleett összeadni ahhoz, hogy megtudják, melyik házszámú házba kell betörniük. Az elején karaktert is választanak, ezzel küszöböltem ki, hogy összekeveredjen, kinek mi a feladata. Az óra legvégén egy kérdőívet is kaptak, amelynek a lényege csupán annyi volt, hogy megírják milyen volt az óra, hogy érezték magukat és ők felkészültnek érzik-e magukat.

Az órát nem volt nehéz összeállítani, inkább az átgondolása volt hosszú, hogy mi miután következzen, mit kérjek számon, hogyan valósuljon meg a szinkronóra. Ahhoz hogy ezt kipróbáljam/teszteljem Zoom segítségével felvettem a képernyőmet és igyekeztem eljátszani, hogy megtartom az órát, így ebből is sok tapasztalatot szereztem.

Néhány feladatnak ide be is teszem a képét (kattintásra nagyobbak lesznek), hiszen abszolút érthetőek, beszélnek önmagukért:

A karakterválasztás

Igaz-Hamis

Bevezetés az új anyagba

Házi példával, értékelőtáblával

Blogok és podcastok

Kedves Olvasóim!

Érdekes témát hoztam ma nektek, ugyanis a blogok  és pocastok felhasználásáról az oktatásban címmel kezdünk beszélgetésbe. Bontsuk is rögtön két részre az egészet, blogokra és podcastokra, ugyanis mindkettőről külön-külön van leginkább véleményem, tapasztalatom. A bejegyzés nagyban reflektál a következő videóra, így ha van kedvetek pörgessétek át, mindenképpen hasznos tartalom, csupa jó dolgot lehet belőle megtudni.

Blogok:

picjumbo.com

A videóban sok új számomra nem hangzott el a blogokról, ugyanis ezeket már mind-mind megmutatta nekünk a Tanárnőnk a szemeszter elején. Azonban jó volt látni mégegyszer, egyrészt felidézni, hogy mennyi minden más volt akkor, értve itt az azóta tartó karantént is, de leginkább azt, hogy úristen mindjárt vége egy újabb szemeszternek. Másrészt már tapasztaltabb szemmel néztem, hiszen ezt a blogot szerkesztgettem, csinosítgattam, bővítettem egész félévben, így nem kell már arról mesélni, hogyan használjam az oktatásban, mert ezt a módját megtanultam. Persze, teljesen más lesz tanárként becsempészni az oktatásba és elérni megvalósíthatóságát, de mindenképpen bőséges tapasztalat marad ez a szemeszter. Pont emiatt a tapasztalat miatt választom majd szívesen feladatként a blogok készítését az osztályom számára. Amennyiben lesz alkalmam gimnáziumban tudni azt, hogy négy évfolyamon keresztül velem dolgozhatnak a diákjaim, szívesen kipróbálnám már a legelejétől a blog vezetését velük együtt. Elképzelhetőnek tartom, hogy irodalomból közösen felépítsünk egy négy éven átívelő tudásbázist, amit aztán később is szívesen használunk, ők az egyetemen, én a tanításom során. Illetve, a jelenlegi helyzetben is egy jól kezelhető formának tartom, bár nem jobbnak mint digitális tantermek létrehozását, amely közvetlenebb kommunikációt tesz azért lehetővé. Olvasmányok feldolgozására is sok lehetőséget látok benne, főleg, ha szintén egy helyre gyűjtik a diákok azokat, mindig más kapja meg az írási lehetőséget a blogon, így kialakítva egy színes olvasmánybeszámoló felületet. A többieknek természetesen akkor is ott lenne a hozzászólás lehetősége, kisebb fórumokat lehetne indítani egy-egy poszt alatt. Sokkal nkább használnám közös feladatként vagy esetleg csoportbontásban, mint egyéniként, hiszen, valljuk be, kisebb terhet ró ránk, mint tanárokra, illetve a diákoknak is könnyebb átlátni egymásét, ha csak pár blogról beszélünk.

Podcastok:

rawpixel.com

A blogokkal ellentétben a podcastok az a téma, amely még számomra is mindig tartogat új, izgalmas rejtelmeket, hiszen nem ismerem teljesen. Oktatásban való használatra eggyel nehezebbnek tartom, mint a blogolást, azonban egyedibbnek, hiszen Magyarországon még nem kimerített felület. Így, egy digitális tudástár felépítéséhez, ahogy a blogoknál már írtam, el tudom képzelni. Előnye mindenképpen az, hogy halljuk a másikat, azonban ez hátrány is lehet, hiszen nehezebb esetleg elkészíteni. Mindenképpen kevesebben ismerik, így alapos utánajárás kell hozzá és a diákoknak is valószínűleg jobban be kell mutatnunk, mint egy sima blogot. Bár a blog esetében több a szerkesztési buktató, így talán winwin, mindkettővel sokat kell foglalkozni ez biztos, így nem is egyszerű annyira beépíteni őket. Podcastot még nem használtam sosem tanulásra, talán eddig egy-kettőt ha meghallgattam szórakozásból. Az egyik tanárom az egyetemen a jelenlegi helyzetben azt választotta, hogy minden második héten tartunk online órát, a közteseken hangfelvételt küld és azt meghallgatva kell dolgoznunk. Ez talán tapasztalatnak még beleilleszthető a podcast témakörbe. Főleg, hogy nagyon pozitív tapasztalat, ugyanis sokkal jobban megragadt az, amiket mondott és jobban is érdekelt, mert akkor ültem le meghallgatni, amikor úgy éreztem van hozzá kedvem, lélekjelenlétem, ott vagyok fejben is. Így ahelyett, hogy bealudtam untam volna, képes voltam feldolgozni, kijegyzetelni, átgondolni összeszedetten a hallottakat. Ez mindenképpen plusz pont és értékes tapasztalat számomra. Emiatt úgy gondolom, ha a jelenlegi online helyzetben kellene tanítanom, szívesen küldenék hangfelvételt vagy hasznos podcastokat a diákjaimnak, amelyeket ők dönthetnek, mikor hallgatnak meg. Ehhez fontos persze az is, hogy olyan anyagról legyen szó, amely feldolgozható így, megérthető csupán hallás alapján.

Multimédia az oktatásban

Kedves Olvasóim!

Ma egy mintafeladatot hoztam el nektek, amelynek alapját a multimédia fogja adni. A képek, viedók, hangok felhasználása az oktatásban nagyon sokrétű lehet. Diákjaink minden nap rengeteg mémmel találkoznak a közösségi oldalakon, sok oldal Facebookon vagy akár Instagrammon egy egész brandet épít erre. Sokszor megmozgatja ez diákjaink fantáziáját is, az interneten pedig rengeteg olyan alkalmazás található manapság, amelyek segítségével könnyedén készíthetőek mémek, pl.: https://imgflip.com/memegenerator. A feladat kapcsolódjon ugyancsak Arany Jánoshoz, hiszen ezt már megszokhattátok. Az osztály most nem csoportokban, hanem személyenként fog dolgozni. A feladat a következőképpen néz ki;

Az hatodikas osztály tervezett idő szerint másfél hét múlva felel A walesi bárdokból, mint memoriterből. Mivel ez egy viszonylag hosszú vers, azonban sok képi történéssel, így megfelelő táptalaja lehet mémek gyártásának. A diákok feladata, hogy maximum öt A5-ös lap méretnyi mém készítésével modellezzék a verset, akár konkrét sorok is szerepelhetnek a mémeken, de legalább egy mémnek ki kell figuráznia az egyik általuk választott versszakot. Az öt darabnál készíthetnek kevesebbet is, ez rájuk van bízva, azonban minél többet készítenek, annál nagyobb segítség lesz ezek használata a versmondáskor. Extra kisötösért felajánlhatjuk számukra, hogy készíthetnek egy kisvideót is otthon, amelynek nem kell profinak lennie, csupán mutassák be a képeiket, miközben szavalják a háttérben a verset, arcuknak nem kell látszódnia. Ezeket behozhatják pendriveon. 

A feladathoz szükséges, hogy felhívjuk figyelmüket a szerzői jogokra, tehát amennyiben szabadon választanak képeket a mémek alapjául, úgy a mémek alatt tüntessék fel a linket, hogy honnan töltötték le azokat.

Az értékelés nem kifejezetten a mémekre fog vonatkozni, hiszen azok abszolút kreativitásuk termékei, hanem a versmondásra. Így az a legfőbb, hogy megmutassuk a diákoknak, hogy mennyire jól tudják használni ezeket a képeket segítségül. Első körben, hogyha először adjuk ki ezt feladatnak, elmondhatjuk a diákoknak azt is, hogy természetesen, ha úgy érzik, nem megy a versmondás a mémek segítségével, akkor nem muszáj használniuk, viszont akkor is készítsék el, mert a vers részleteit már a készítés alatt memorizálni fogják. Az értékelés tehát a versmondásra vonatkozik, a mémek mindenképpen pluszként kell, hogy hozzáadódjanak. Ha valaki hibátlanra tudja mondani a verset, akkor kaphat plusz kisötöst, hogy díjazzuk a készítést, ha azonban ennél rosszabbra sikerül, akkor a mémek készítése érhet akár plusz egy jegyet is. Tanárként, ha már jól ismerjük diákjainkat, megfigyelhetjük majd a vers elmondásakor, hogy melyik diákunknak segített a mémek készítése/használata és az alapján mérlegelhetjük az oktatásban a további használatot.

A feladat prezetálásaként készítettem nektek a posztban található mémeket a már említett vers pár sorából, ezek mind a Meme Generator segítségével, az ott megtalálható képeket felhasználva készültek.

Digitális történetmesélés a valóságban

Kedves Olvasóim!

Tegnap már írtam nektek egy bejegyzést a digitális történetmesélés témájában, most hoztam nektek erre egy konkrét példát is, én hogyan képzelem el az alkalmazását. A téma Arany János, a képzeletbeli osztályom tagjai pedig 6. osztályosok. A feladat megvalósításában együttműködünk az informatika tanárukkal, hiszen, amikor felvetettem neki az ötletet, ő is úgy vélte, hogy ez a feladat segít bevezetni a diákokat az interneten található tanulássegítő alkalmazások rejtelmeibe. A cél tehát ez a bevezetés, illetve rámutatás a diákoknak arra, hogy mennyivel könnyebben megjegyezhetnek egy-egy anyagot, memoritert, ha azt ábrázolják önmaguknak valamilyen formában.

A feladat a következő: 

A diákok 4 különböző csoportban fognak dolgozni. Minden csoport kap egy verset (Ágnes asszony, A walesi bárdok, Toldi, Mátyás anyja). Az órán meg kell tervezniük vázlatosan, hogy a versek mely részletét szeretnék képregényként megrajzolni, majd a következő informatika órán meg is valósítják ezt. Az osztálytársaik végül titokban szavazhatnak, hogy melyik csoport munkája tetszett jobban (senki nem szavazhat a sajátjára), így lesz meg a győztes. Illetve, a gyerekek plusz kisötösért meg is tanulhatják az ábrázolt részletet, és előadhatják a képregény bemutatásakor. A feladathoz a Storyboardthat.com-ot használjuk.

Mintaként elkészítettem számotokra egy képregényt az Ágnes asszony balladájához. A gyerekeknek a képregény bemutatásakor pár mondatban meg kell fogalmazni mit láthatunk a képen, mely versrészleteket/jeleneteket. Az itt látható képregény például ábrázolja a legelső versszakot, ahol Ágnes asszony mossa a lepedőjét a patakban és abból vér csurog. A második képkockán a rémek tánca látható, míg a harmadikon a 10. versszakot, ahogy a zöld asztalnál ülő tisztes őszek elé járul.

A gyerekeknek előre megadhatjuk az értékelési sablont is, főleg akkor, ha először végzik ezt a feladatot, hiszen így pontosan tudják majd mire számítsanak, hogyan ábrázoljanak, mutassák be művüket. Én is készítettem egy ilyen értékelési sablont. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy amennyiben úgy döntünk, a pontok alapján rendes osztályzatot kapnak a diákok, akkor az osztálytársaik szavazásának eredménye ne legyen jegydöntő. 

Remélem kedvet kaptatok hasonló feladat elkészítésére és külön hangsúlyoznám, hogy ne féljetek, a Storyboard kezelése roppant egyszerű, könnyen megtanulható!

Digitális történetmesélés

Kedves Olvasóim!

lapoda.hu

Ma egy izgalmas, új témát hoztam. Úgy gondolom, abszolút most éljük meg valahol a digitális történetmesélés korszakát, hiszen lassan népszerűbbek a napukat elmesélő influenszerek a youtubeon, mint a klasszikus tv műsorok. Azonban nemcsak a Youtube felületén valósíthatunk meg mi, tanárok vagy akár a diákjaink is történetmesélést, amelyet felhasználunk az adott tananyag megtanításához, hanem számos más program is rendelkezésünkre áll. Erről itt láthattok is egy nagyon-nagyon érdekes videót, amely számos lehetőséget bővebben kifejt.

Néhány megoldás, najó, több megoldás meglepett engem is. Bár a klasszikus Powerpoint, Prezi és Google Doksin keresztüli történetmesélés ismerős lehet, a videóban bemutatásra kerül elég sok számomra is új alkalmazás. Szuper ötletnek tartom például a lapoda alkalmazás segítségével történő mesélést a kicsik számára. Kicsit engem a klasszikus olvasónaplókra emlékeztet, csupán itt a rajzokkal mesélünk is. Ahogy a hölgy is említi a videóban, szívesen használnám én is általános iskolában magyarórán különböző olvasmányok/versek részleteinek színesebb feldolgozására, bemutatására. Nem csak azért tartom jó ötletnek, mert segíti a diákoknak az olvasmányok feldolgozását, hanem azért is, mert már korán bevezeti őket a média tanulásra való használatába, illetve prezentációs készségeket is szerezhetnek, ha elmesélik a történetet a képeken keresztül az osztálynak. A Storyboardthat szintén jó lehetőséget kínál ehhez hasonlóan erre, kialakítása miatt már akár gimnáziumban is szívesen használnám, kicsit "felnőttesebbnek" tűnik, főleg, hogy kész képregényeket készíthetünk a segítségével. Illetve, ha jól értelmeztem, előbbit le kell töltenünk, míg utóbbit online használhatjuk. Mindkét alkalmazás kezeléséhez részletes levezetés találhatunk a viedóban. Ezúton is köszönjük!

storyboardthat.com

Sajnos, én korábban nem használtam hasonló alkalmazásokat, azonban most a digitális átállás miatt, többször készítettem már hangalámondásos prezentációkat. Úgy gondolom, ezek is valamiféleképpen ide sorolhatók, kifejezetten az egyik, ahol külföldi könyvtárépületeket és mozgókönyvtárakat mutattunk be. Itt csupán néhány megjegyzés szerepelt írásban a képek mellett, a többit mind a szaktársammal meséltük el hangfelvételben. Jó ötletnek tartom ezt a hangalámondásos prezentációt is, kifejezetten akkor is, ha a diákok ikább rajzolnának szívesebben kézzel egy-egy történetet és az arról készült fényképet prezentálnák. Így is összeállíthat akár egy osztály egy prezentációt, mindenki egy-egy képet hozzárajzolva a feladathoz. Akár egy digitális március 15. is elkészíthető vele: csak egy vagy több mesélőre, illetve sok-sok rajzoló diákra van szükség, és biztosan jópofa előadást tudunk készíteni.

Fontos néhány szempontot figyelembe vennünk a hasonló előadások, történetmesélések során. Először is azt, amit minden egyes digitális alkalmazás bevezetésekor szükséges: Van-e lehetősége a diákjainknak ezt akár otthon, akár az iskolában megvalósítani? Vannak-e megfelelő eszközeink hozzá? Mennyire értenek diákjaink az eféle alkalmazásokhoz? Mi mennyire értünk hozzá?

Továbbá úgy gondolom, hogy megfontolandó az ilyen feladatoknál az is, hogy mennyi időnk van egy-egy projektre és mennyi idős az az osztály akiknek szánjuk ezt. Például, saját meglátásom szerint végzős gimnazista osztálynál, ahol sürget az idő, nem célszerű ilyen feladatokat bevinni, de az előző évek során, ha a kötelezőkből mindig van egy csoport, aki készít egyet, akkor az érettségi előtt biztosan hálásak lesznek diákjaink az emlékeztető mesékért.

Fontos még, hogy ismerjük osztályunkat, kreatív energiáikat okosan használjuk ki és legyünk rugalmasak az alkalmazás kiválasztásánál, hagyjuk, hogy akár ők is ötleteljenek, hiszen mi is sokat tanulhatunk az ő digitális tapasztalataikból!

Kellemes digitális történetmesélést kívánok mindenkinek, ne felejtsük el, hogy a szöveghez, ha vizuálisan is kapcsolódunk, sokkal eredményesebbek lehetünk!

Online értékelés

Kedves Olvasóim!

A kép Facebookról, az S. Oszkár mémcsoportból származik.

Tudom, tudom milyen kihívást jelent az, hogy a diákjaitokat ebben a helyzetben is tudjátok a legmegfelelőbben értékelni. Erre mutatnék most nektek egy lehetőséget, a redmenta.com-ot. 

Arany János balladaköltészetéhez kapcsolódóan készítettünk el a magyaros munkaközösséggel egy feladatlapot. Ezt inkább gyakorlásnak szánnám egy dolgozat előtt, főleg, mert minden kérdéstípust alkalmaz, néhol következtetni lehet egyik kérdésből a másik válaszára, így megfelelő a diákok számára is, hogy belejöjjenek a Redmentán való dolgozatírásba. Arany Jánosról már rengetegszer esett szó a blogon, ez akár alkalmat adhat egy óratervezet ihletgyűjtéséhez is.

Nekem abszolút tetszik a Redmenta felülete, könnyű rajta kiigazodni, kiismerni, nem egy túl bonyolult rendszer. Az rövid választ igénylő vagy választós, igaz-hamis feladattípusoknál a rendszer értékel is rögtön, a diák látja is róla az eredményt, míg később a hosszabb választ igénylő feladatokat mi magunk javíthatjuk ki. Állítható időkorlátozás is, bár csak óvatosan bánjunk vele, illetve a kitöltések számát is megszabhatjuk. Egyszerű, de nagyszerű alkalmazás mind gyakorlásra, mind értékelésre, használjátok bátran!

Erre a linkre kattintva megnézhetitek az elkészült feladatlapunkat, de keresgélhettek is a számtalan elkészült dolgozatpéldák között!

Google a magyarórán

Kedves Olvasóim!

Butaság lenne azt gondolni, hogy közületek bárki ne találkozott volna már a Google szolgáltatásaival, pláne, ha a blogomon jártok és hasonló körökben végeztetek már bármilyen kutatást. Most, 3 különböző Google felületet hoztam, amit kiválóan alkalmazhatunk egy magyarórán. A feladatok többnyire bármely évfolyamon megvalósíthatóak lesznek, univerzális ötleteket igyekszem adni.

Google Űrlapok:

Az óra témája két kiválasztott író lesz, vegyük most példának az egyszerűség kedvéért Aranyt, illetve Petőfit. A diákok az osztályban két nagy csoportban dolgoznak, persze, megítélésünk szerint, a hatékonyabb csapatmunka érdekében akár több kisebben is dolgozhatnak, ez függ az osztálylétszámtól. Mindegyik csoport lesz riporter és interjúalany egyaránt. A feladat két szakaszból áll. Az első részben mindegyik csapat egy-egy kérdőívet állít össze, attól függően, hogy mely írót kívánja meginterjúvolni, jelen esetben az A csoport Petőfi Sándort készül meginterjúvolni, így ők az Ő életére, munkásságára vonatkoz kérdéseket állítanak össze, míg a P csoport alanya Arany János lesz, így őrá vonatkozó kérdéseket tesznek fel. A második szakaszban a csoportok kitöltik egymás űrlapját a megfelelő válaszokkal, értelemszerűen az A csapat Arany Jánosként, a P csapat Petőfi nevében válaszol. Az űrlapokat a feladat végén megbeszéljük, ügyelve, hogy helyesen válaszoltak-e a diákok. A két űrlapban található válaszok adott szerzők munkássága esetén akár a következő órákon összehasonlításra is alkalmasak lehetnek. 

A feladat előnyeinek találom a csapatmunkát, a kreativítást, a sokoldalúságot, hiszen más szerzők, művek esetén is kiválóan alkalmazható. Továbbá a technológiai előnye, hogy valószínűleg kérdőíveket később is kell majd használniuk, így jó ha minél korábban megismerkednek vele a diákok, illetve az interjú megírása segítheti a jó kérdésfeltevés begyakorolását is. A PIC-RAT modell szerint kreatívnak és átalakítónak titulálnám (KÁ).

Kitöltött kérdőív

Kitöltetlen kérdőív

Kitöltetlen  kérdőív

Ahhoz hogy ne csak a levegőbe beszéljek, elkészítettem egy mintaproduktumot is Arany Jánoshoz kapcsolódóan, persze a bőven variálható, nehezíthetünk rajta például, ha megadjuk, hogy milyen évben járunk, így a diákoknak aszerint kell fogalmazniuk a válaszokat (pl. az én válaszadásomnál, már Juliska meghalt, hiszen Aranyként múlt időben beszélek róla.), azt is megadhatjuk, hogy tömören vagy hosszabban kifejtve, kerek egész mondatokban válaszoljanak-e. A lehetőségek száma nagyon sok, pont ezért biztosított a sokoldalú felhasználás. A produktumról a mintaképek kattintásra olvashatóvá válnak.

Google Diák:

Hasonló, mint a Power Point, talán még kicsit egyszerűbb is a kezelése, illetve azonos időben való szerkesztést tesz lehetővé. Kiváló óratartáshoz, a diákok a szemünk előtt tudnak feladatot megoldani, miközben mi tudjuk őket segítni. Amit hiányolok belőle, az egy chat lehetőség, azonban ez is könnyen megoldható egy szövegdobozzal a feladatdia szélén. Sok előzetes felkészülést igényel, de mind tantermi környezetben, mind a jelenlegi digitális helyzetben sok lehetőséget tartogat. Konkrét feladatra példaként táblázatos feladatot tudnék mondani. A diákok négy csapatban dolgoznak (ez négy diát is jelent ugyanazon feladattal) és ki kell tölteniük egy helyesírás ellenőrző táblázatot, ahol az egyik oszlopban fonetikusan vannak a szavak, a másikba pedig ők írhatják be. A tanár időközben tudja ellenőrizni mind a 4  diát a saját gépén, illetvea a kis google fejeknek "névtelen lajhár" helyett a saját nevüket adják meg, akkor még azt is látjuk, hogy mindenki a saját diáját szerkeszti-e. Itt is jól jöhet a Google Diák részletesebb megtanítása számukra, hiszen később sok prezentációt készíthetnek vele. PIC-RAT modell szerint PH-ba sorolnám.

Google Maps:

A Google Maps talán az egyik legismertebb alkalmazás, amelyet többször használunk talán útkereséshez, mint irodalmi feladatokhoz, ettől függetlenül nagyon egyszerűen megtehetjük ezt. Feladatötletként akár az interjús feladat szinesítésére is felhasználhatjuk. Vegyük alapul az ott található két költőnket, Aranyt és Petőfit. A feladatot két csapatban végzik a diákok és a költőkhöz kapcsolódó híres helyszíneket keresnek meg a térképen, ezeknek pedig csupán a koordinátáit adják meg a másik csapat részére. Természetesen a másik csapat is dolgozott ezalatt, tehát végülis koordinátacsere zajlik. A feladat második részében mindenki, szintén a térkép segítségével megkeresi, hogy melyik is lehetett az adott helyszín. Akár verseny is lehet az izgalom kedvéért, hogy melyik csapat végez előbb. Ha a Google Diákat is bevonjuk, akár egy ottani táblázat formájában adják meg és töltik ki a diasorokat. Az töletek tárháza szintén végtelen lehet. PIC-RAT modell szerint PÁ. 

Szófelhő

Szervusz Olvasóm!

A szófelhő kifejezés szerintem hihetetlenül cuki, illetve egy nagyon hasznos alkalmazást is lefed, így beszéljünk most arról. A következőkben 4 különböző módot fogok bemutatni arra, hogy ezt hogyan tehetjük meg egy magyarórán. Ehhez készítettem egy példa szófelhőt is, témaként a Nyugatot választva. A szófelhő a WordArt.com segítségével készült, amelynek használatát nagyon egyszerű megtanulni, azonban segítségével nagyon szép szófelhők készíthetőek. Különösen tetszik benne, hogy mi magunk is választhatunk képet háttérnek, ehhez igazodik az alkalmazás mind színben, mind formában. Ez látszik a képen is, a wordart zseniálisan alkalmazkodott a Nyugat színvilágához, látszanak a formák is, sőt, még a Nyugat felirat és az emlékérem formája is kirajzolódik. Bár véletlen, de nagyon tetszik az is, hogy Beck. Ö. Fülöp neve pont az emlékéremen található meg nagy kiemeléssel, mintha pontosan illeszkedne a helyére. Nézzük azonban a példákat, amelyik mindegyike a 11. osztályosok tananyagába illeszkedik bele, témájuk pedig a Nyugat.

Az első példám esetén a diákok interaktívak lesznek, a tananyag pedig kicsit átalakított formában kerül feldolgozásra (PIC-RAT: IÁ) Az óra elején, bemelegítő feladathoz használjuk a szófelhőt, csupán a diákoknak segítünk felidézni vele néhány, esetlegesen már tanult szerkesztőt vagy jellemzőt a Nyugattal kapcsolatosan. A diák feladata lesz, hogy jelentkezzenek és meséljék el, hogyan tudják kötni a felismert személyeket, jellemzőket a Nyugathoz. Ezeken a kapcsolódási pontokon pedig tovább haladhatunk a folyóirat bemutatása fele.

A második példánál a diákok szintén interaktívak lesznek, a szófelhő pedig a tananyagban tanultak megerősítésére fog szolgálni, amolyan vázlatként (PIC-RAT: IF). A diákokkal a tananyag áttekintése után tanulmányozzuk a szófelhőt, a feladatuk az, hogy ennek segítségével felidézzék az órán elhangzottakat, mindezt olyan szinten, hogy akár a következő órai felelethez vázlatként, támpontként használhassák felelet közben.

A harmadik példában a diákok kreatívak, a tananyag pedig átlakítva kerül feldolgozásra (PIC-RAT: CÁ). Ebben az esetben a diákoknak az lesz a feladata, hogy a tankönyvi lecke alapján mégtöbb kifejezést gyűjtsenek a szófelhőhöz. Természetesen, ennél a feladatnál szükséges az, hogy az óra keretében, a feladatra való felkészülésként megmutassuk a diákoknak a szófelhő készítésének menetét.

A negyedik példában a diákok passzívak, a tananyagot pedig bevezetésként a szófelhő helyettesíti, ezzel dolgoznak (PIC-RAT: PH).  Az óra bemelegítő feldata az, hogy a füzetükbe próbáljanak meg írni legalább 5 mondatot, amely a képről következtetésként le tudnak vonni, pl.: Az 1908. fontos dátum lehet, hiszen a szófelhőben feltűnően nagyként jelenik meg. Ezután a tankönyv segítségével átbeszéljük ezeket együtt és a diákok kiegészítik mondataikat, pl.: Az 1908. fontos dátum, ekkor indult a Nyugat, így a szófelhőben is nagyobbként jelenik meg.

Mindmap: Arany János balladaköltészete

Kedves Olvasóm!

Jelen bejegyzésemben egy kreatív eszközt szeretnék bemutatni Neked, amelyet bátran használhatunk tanításunk szinesítésére. A Mindmeister nevű internetes alkalmazás bárki számára elérhető és egy kis ügyességgel szerkesztése is megtanulható. Az alábbiakban egy gondolattérképet hoztunk létre közösen az IKT-s kurzustársaimmal. A magyar órán kiválóan használható Arany János balladaköltészetének bemutatására. A feladatot is sokoldalúan lehet kiadni a diákok számára. Adhatjuk a PIC-RAT modell szerint, amelyet előző bejegyzésemben már bemutattam, lehet akár KA is, tehát kreatív és átalakító, amennyiben a gyermekeket arra kérjük, hogy további verseket fűzzenek hozzá példának, ezzel megtanulva a mindmeister használatát is, illetve az interneten is különböző jó forrásokra bukkanhatnak. Fontos, hogy ebben az esetben ellenőrizzük, hogy mely forrásokat használják. Lehet akár PÁ is, ebben az esetben a diákjainkat nem vonjuk be a szerkesztésbe, csupán a tanulásra, vizualizálásra használják a térképet. Felajánlhatjuk, hogy ugyanígy használhatják a felelésnél is, ezzel vázlatot biztosíthatnak önmaguknak. A tanári karban is készíthetünk, szintén azonos szakos kollégáinkkal, amelyet akár több évfolyamon is felhasználhatunk. Számomra is nagy élmény volt munkaközösségben dolgozni, mindenképpen ajánlom együttműködésünk feljesztésére is.

Arany János balladaköltészete by Míra Szabó

PIC-RAT modell, vagyis pár technika integrálása

Kedves Olvasóm!

A következő bejegyzésem a PIC-RAT modellről fog szólni, azon belül is néhány, már említett digitális forrás felhasználásáról. A PIC-RAT egy integrációs modell, amely használatával könnyedén megállapíthatjuk, hogy az adott digitális technológiai eszköz milyen módon kerül felhasználásra az órán.

Jelen bejegyzésben egy-kettő digitális forrást mutatok/sorolok be nektek, amelyeket egyébként már a Linkgyűjtemény oldal alatt is megtalálhattok, azonban besorolásukkal nyílvánvalóvá válik az, hogy az oktatás során a gyerekek milyen feladatot, milyen módon hajtanak végre. A példákban természetesen most is a magyaros szaktárgyamhoz kapcsolódó óra lesz.

A PK modell során a diák passzív, a tanár kiterjeszt. Ehhez a digitális források közül a youtube-on található Videótanár csatornát hoznám példának. Az adott magyarórán a modatelemzést én vezetném fel, illetve magyaráznám el, azonban utána a videó megnézésével, értelmezésével még inkább megerősíteném a  gyerekekben a tudást. Illetve, ez lehetőséget ad nekik arra, hogy otthon újra megnézzék a videőt, gyakoroljanak a segítségével, sőt, akár fel is idézheti bennük az én, videóhoz fűzött megjegyzéseimet. Mindezen okok miatt, nagyon hatékonynak találom, hiszen a gyerekek számára a mondatelemzést nemcsak értelmezhetőbbé teszi, hanem vizuálisan, audiovizuálisan is segíti őket a megjegyzésben.

Az IÁ modell során a diákok az óra interaktív résztvevői, a tananyag pedig valamilyen módon átalakításra kerül. Ehhez a források közül a lerningapps-re gondoltam, ugyanis kis tanulás után akár a diákok egyénenként, csoportosan, akár a tanár is tud alkotni különböző tankockákat. Előnyének tartom, hogy bár már így is rengeteg kész tankocka közül választhetunk, mégis bármilyen más témában gyárhatunk újabbakat. Így akár személyreszabottan a diákok tudnak a saját maguk számára felfedezni ezzel egy újabb, jobb, sokoldalúbb tanulási módszert, akár a tanár használja ezt tudásuk játékos felmérésére, a végeredmény mindenképpen színesebb, izgalmasabb lesz, mint bármely frontális tanítás. Fontos, hogy megtanítsuk a diákok számára az oldal használatát, hogy az órán felhasznált tankockák készítésében együtt vegyünk részt velük, hogy mindenképpen elsajátítsák és később, akár öncélúan is használni tudják. Pl. egy vers megtanulásához kiváló módszer lehet, ha többszöri elolvasás után az interaktív táblán a gyerekek megpróbálják sorba tenni a versből kimetszett részleteket. Ezzel vizuálisan is rögzítésre kerül a tananyag. Úgy gondolom, mindezen pozitívum elég meggyőző, hogy a felület használatával sokkal több lesz az oktatásunk.

Insta, Messenger=Tanulás?!

Szervusz kedves Olvasó!

Mivel is lenne szebb kezdeni a blogomat, ha nem úgy, hogy beszélgetünk valamiről, amiről manapság mindenki beszél már, a digitális technológiáról. Mindenki beszél róla, mindenki használja, minden területen az életünk része. Pont ezért kézenfekvő az, ha a diákok számára leendő tanárokként utat mutatunk, hogyan lehet egyesíteni az egész napos telefonnyomkodást és a tanulást. Két fő területhez kapcsolódóan szeretnék most pár olyan ötletet összegyűjteni, amely számomra már vagy bevált vagy pedig olyan módszer, amelyet szívesen használnék majd később.

Az első terület a közösség felesztése, amelyre mi is lehetne egyértelműbb, mint a közösségi oldalak kihasználása. Pár tényt biztosan meg tudunk állapítani ehhez kapcsolódóan:

• A diákokat biztosan jobban el fogjuk érni messengeren, mint emailben.

A diákok többsége messenger üzenetek tömkelegét küldi el, miért ne használhatnánk ezt ki? Valóban, nem feltétlenül ez a leghivatalosabb módja az üzenetváltásnak, de ha a cél a kapcsolattartás kialakítása, a válaszkészség előremozdítása, akkor sokkal egyszerűbb.

• Insta oldal a sulinak? Hát persze. Modern, egyszerű, népszerű. A diákok biztosan előbb örülnek az ottani viszontlátásnak, mint az ősrégi suliújságokban. Pláne, ha még a suli leendő diákjai, az ő szüleik is tudnak ott tájékozódni.

Ehhez személyes tapasztalatot is tudok hozzűfűzni, ugyanis emlékszem, hogy 2013-ban, amikor jelentkeztem a gimnáziumba, akkor próbáltam képekre, helymegjelölésekre, hashtagekre rákeresni a sulival kapcsolatban. Akkor sajnos mégcsak csekély képmennyiséggel találkoztam, ez azóta megváltozott, de úgy gondolom még mindig van hova fejlődni e téren.

• A google sokféle lehetőséget biztosít számunkra, mindenképpen érdemes a google drive adta lehetőségeket kihasználni.

Úgy gondolom, egy közösen szerkeszthető google drive, ami akár évekig megőrzi az osztállyal kapcsolatos képeket, általuk létrehozott fájlokat, rengeteget érhet.  Képzeljük csak el, hogy mennyire felemelő érzés közösen nézegetni a szalagavató előtti napokban az első osztálykirándulás képeit, vagy éppen a már kilencedikben átvett anyagok kivonatait bármikor elővehetik a diákok, az érettségi előtt akár félkész tételekkel is dolgozhatunk. 

https://quizlet.com/

https://kahoot.com/

A másik terület a tudás integrálása, amelynél két fő kedvenc alkalmazásomat szeretném megemlíteni. Az egyetem alatt rengetegszer előkerül az órákon az egyik személyes kedvencem, a Kahoot, amely akár a tudás tesztelésére biztosít játékos felületet. Színes, zenés, kicsit talán dedós, de annyira jópofa, hogy bármikor szívesen alkalmaznám. A másik abszolút kedvencem a Quizlet. Évek óta használom arra, hogy játszva megjegyezzek tényszerű adatokat, memoritereket. Ezen alkalmazás használatának játékosságát, egyszerűségét legszívesebben mindenkinek megmutatnám. Amennyiben a diákok megtapasztalják, hogy a szokásos játékok telefonos játékok helyett, inkább ezzel játszanak pár alkalommal, máris felfedezik, hogy tudásuk sokkal könnyebben is rögzülhet, ez pedig sikerélményre fog okot adni, ezáltal buzdítva az alkalmazás többszöri használatára. Bár ez akár függőséghez is vezethet, nem hallottam még olyanról, hogy valakit a tanulásra függés miatt szidtak meg.