Digitális tanterv

Kedves Olvasóim!

Valószínűleg ez az utolsó bejegyzésem, ami egy kicsit összegző is, mert láthatjátok én hogyan használtam fel pár alkalmazást egy digitális távolléti, szinkronfoglalkozás megtervezéséhez.

A célközönségem egy tizenegyedikes fakultációs osztály volt, a nyelvemlékek témakörében készítettem egy 45 perces ismétlőórát. A főbb használt felület a Google Diák volt, mindent ott, egyszerre csináltunk az órán, miközben Zoomon tartjuk a kapcsolatot. A házifeladat történik csak külső felületen, ehhez a WordArtot használják a diákok. 

Az óra lényege egyrészt, hogy megnézzem mennyire vannak felkészülve a diákok a dolgozatra, másrészt pedig ők teszteljék magukat ezügyben, mindezt játékos formában kivitelezve, hogy ne terheljem túl őket. Az órán belekóstoltunk az új anyagrészbe is, a házijuk is ezzel volt kapcsolatos. A játékos formát a nyomozás valósítja meg, minden feladattal közelebb kerültek a gyémánt megtalálásához. Az igaz-hamisnál például az igaz állítások sorszámát kelleett összeadni ahhoz, hogy megtudják, melyik házszámú házba kell betörniük. Az elején karaktert is választanak, ezzel küszöböltem ki, hogy összekeveredjen, kinek mi a feladata. Az óra legvégén egy kérdőívet is kaptak, amelynek a lényege csupán annyi volt, hogy megírják milyen volt az óra, hogy érezték magukat és ők felkészültnek érzik-e magukat.

Az órát nem volt nehéz összeállítani, inkább az átgondolása volt hosszú, hogy mi miután következzen, mit kérjek számon, hogyan valósuljon meg a szinkronóra. Ahhoz hogy ezt kipróbáljam/teszteljem Zoom segítségével felvettem a képernyőmet és igyekeztem eljátszani, hogy megtartom az órát, így ebből is sok tapasztalatot szereztem.

Néhány feladatnak ide be is teszem a képét (kattintásra nagyobbak lesznek), hiszen abszolút érthetőek, beszélnek önmagukért:

A karakterválasztás

Igaz-Hamis

Bevezetés az új anyagba

Házi példával, értékelőtáblával

Multimédia az oktatásban

Kedves Olvasóim!

Ma egy mintafeladatot hoztam el nektek, amelynek alapját a multimédia fogja adni. A képek, viedók, hangok felhasználása az oktatásban nagyon sokrétű lehet. Diákjaink minden nap rengeteg mémmel találkoznak a közösségi oldalakon, sok oldal Facebookon vagy akár Instagrammon egy egész brandet épít erre. Sokszor megmozgatja ez diákjaink fantáziáját is, az interneten pedig rengeteg olyan alkalmazás található manapság, amelyek segítségével könnyedén készíthetőek mémek, pl.: https://imgflip.com/memegenerator. A feladat kapcsolódjon ugyancsak Arany Jánoshoz, hiszen ezt már megszokhattátok. Az osztály most nem csoportokban, hanem személyenként fog dolgozni. A feladat a következőképpen néz ki;

Az hatodikas osztály tervezett idő szerint másfél hét múlva felel A walesi bárdokból, mint memoriterből. Mivel ez egy viszonylag hosszú vers, azonban sok képi történéssel, így megfelelő táptalaja lehet mémek gyártásának. A diákok feladata, hogy maximum öt A5-ös lap méretnyi mém készítésével modellezzék a verset, akár konkrét sorok is szerepelhetnek a mémeken, de legalább egy mémnek ki kell figuráznia az egyik általuk választott versszakot. Az öt darabnál készíthetnek kevesebbet is, ez rájuk van bízva, azonban minél többet készítenek, annál nagyobb segítség lesz ezek használata a versmondáskor. Extra kisötösért felajánlhatjuk számukra, hogy készíthetnek egy kisvideót is otthon, amelynek nem kell profinak lennie, csupán mutassák be a képeiket, miközben szavalják a háttérben a verset, arcuknak nem kell látszódnia. Ezeket behozhatják pendriveon. 

A feladathoz szükséges, hogy felhívjuk figyelmüket a szerzői jogokra, tehát amennyiben szabadon választanak képeket a mémek alapjául, úgy a mémek alatt tüntessék fel a linket, hogy honnan töltötték le azokat.

Az értékelés nem kifejezetten a mémekre fog vonatkozni, hiszen azok abszolút kreativitásuk termékei, hanem a versmondásra. Így az a legfőbb, hogy megmutassuk a diákoknak, hogy mennyire jól tudják használni ezeket a képeket segítségül. Első körben, hogyha először adjuk ki ezt feladatnak, elmondhatjuk a diákoknak azt is, hogy természetesen, ha úgy érzik, nem megy a versmondás a mémek segítségével, akkor nem muszáj használniuk, viszont akkor is készítsék el, mert a vers részleteit már a készítés alatt memorizálni fogják. Az értékelés tehát a versmondásra vonatkozik, a mémek mindenképpen pluszként kell, hogy hozzáadódjanak. Ha valaki hibátlanra tudja mondani a verset, akkor kaphat plusz kisötöst, hogy díjazzuk a készítést, ha azonban ennél rosszabbra sikerül, akkor a mémek készítése érhet akár plusz egy jegyet is. Tanárként, ha már jól ismerjük diákjainkat, megfigyelhetjük majd a vers elmondásakor, hogy melyik diákunknak segített a mémek készítése/használata és az alapján mérlegelhetjük az oktatásban a további használatot.

A feladat prezetálásaként készítettem nektek a posztban található mémeket a már említett vers pár sorából, ezek mind a Meme Generator segítségével, az ott megtalálható képeket felhasználva készültek.

Digitális történetmesélés a valóságban

Kedves Olvasóim!

Tegnap már írtam nektek egy bejegyzést a digitális történetmesélés témájában, most hoztam nektek erre egy konkrét példát is, én hogyan képzelem el az alkalmazását. A téma Arany János, a képzeletbeli osztályom tagjai pedig 6. osztályosok. A feladat megvalósításában együttműködünk az informatika tanárukkal, hiszen, amikor felvetettem neki az ötletet, ő is úgy vélte, hogy ez a feladat segít bevezetni a diákokat az interneten található tanulássegítő alkalmazások rejtelmeibe. A cél tehát ez a bevezetés, illetve rámutatás a diákoknak arra, hogy mennyivel könnyebben megjegyezhetnek egy-egy anyagot, memoritert, ha azt ábrázolják önmaguknak valamilyen formában.

A feladat a következő: 

A diákok 4 különböző csoportban fognak dolgozni. Minden csoport kap egy verset (Ágnes asszony, A walesi bárdok, Toldi, Mátyás anyja). Az órán meg kell tervezniük vázlatosan, hogy a versek mely részletét szeretnék képregényként megrajzolni, majd a következő informatika órán meg is valósítják ezt. Az osztálytársaik végül titokban szavazhatnak, hogy melyik csoport munkája tetszett jobban (senki nem szavazhat a sajátjára), így lesz meg a győztes. Illetve, a gyerekek plusz kisötösért meg is tanulhatják az ábrázolt részletet, és előadhatják a képregény bemutatásakor. A feladathoz a Storyboardthat.com-ot használjuk.

Mintaként elkészítettem számotokra egy képregényt az Ágnes asszony balladájához. A gyerekeknek a képregény bemutatásakor pár mondatban meg kell fogalmazni mit láthatunk a képen, mely versrészleteket/jeleneteket. Az itt látható képregény például ábrázolja a legelső versszakot, ahol Ágnes asszony mossa a lepedőjét a patakban és abból vér csurog. A második képkockán a rémek tánca látható, míg a harmadikon a 10. versszakot, ahogy a zöld asztalnál ülő tisztes őszek elé járul.

A gyerekeknek előre megadhatjuk az értékelési sablont is, főleg akkor, ha először végzik ezt a feladatot, hiszen így pontosan tudják majd mire számítsanak, hogyan ábrázoljanak, mutassák be művüket. Én is készítettem egy ilyen értékelési sablont. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy amennyiben úgy döntünk, a pontok alapján rendes osztályzatot kapnak a diákok, akkor az osztálytársaik szavazásának eredménye ne legyen jegydöntő. 

Remélem kedvet kaptatok hasonló feladat elkészítésére és külön hangsúlyoznám, hogy ne féljetek, a Storyboard kezelése roppant egyszerű, könnyen megtanulható!