A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arany jános. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arany jános. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 20., hétfő

Multimédia az oktatásban

Kedves Olvasóim!

Ma egy mintafeladatot hoztam el nektek, amelynek alapját a multimédia fogja adni. A képek, viedók, hangok felhasználása az oktatásban nagyon sokrétű lehet. Diákjaink minden nap rengeteg mémmel találkoznak a közösségi oldalakon, sok oldal Facebookon vagy akár Instagrammon egy egész brandet épít erre. Sokszor megmozgatja ez diákjaink fantáziáját is, az interneten pedig rengeteg olyan alkalmazás található manapság, amelyek segítségével könnyedén készíthetőek mémek, pl.: https://imgflip.com/memegenerator. A feladat kapcsolódjon ugyancsak Arany Jánoshoz, hiszen ezt már megszokhattátok. Az osztály most nem csoportokban, hanem személyenként fog dolgozni. A feladat a következőképpen néz ki;
Az hatodikas osztály tervezett idő szerint másfél hét múlva felel A walesi bárdokból, mint memoriterből. Mivel ez egy viszonylag hosszú vers, azonban sok képi történéssel, így megfelelő táptalaja lehet mémek gyártásának. A diákok feladata, hogy maximum öt A5-ös lap méretnyi mém készítésével modellezzék a verset, akár konkrét sorok is szerepelhetnek a mémeken, de legalább egy mémnek ki kell figuráznia az egyik általuk választott versszakot. Az öt darabnál készíthetnek kevesebbet is, ez rájuk van bízva, azonban minél többet készítenek, annál nagyobb segítség lesz ezek használata a versmondáskor. Extra kisötösért felajánlhatjuk számukra, hogy készíthetnek egy kisvideót is otthon, amelynek nem kell profinak lennie, csupán mutassák be a képeiket, miközben szavalják a háttérben a verset, arcuknak nem kell látszódnia. Ezeket behozhatják pendriveon. 
A feladathoz szükséges, hogy felhívjuk figyelmüket a szerzői jogokra, tehát amennyiben szabadon választanak képeket a mémek alapjául, úgy a mémek alatt tüntessék fel a linket, hogy honnan töltötték le azokat.
Az értékelés nem kifejezetten a mémekre fog vonatkozni, hiszen azok abszolút kreativitásuk termékei, hanem a versmondásra. Így az a legfőbb, hogy megmutassuk a diákoknak, hogy mennyire jól tudják használni ezeket a képeket segítségül. Első körben, hogyha először adjuk ki ezt feladatnak, elmondhatjuk a diákoknak azt is, hogy természetesen, ha úgy érzik, nem megy a versmondás a mémek segítségével, akkor nem muszáj használniuk, viszont akkor is készítsék el, mert a vers részleteit már a készítés alatt memorizálni fogják. Az értékelés tehát a versmondásra vonatkozik, a mémek mindenképpen pluszként kell, hogy hozzáadódjanak. Ha valaki hibátlanra tudja mondani a verset, akkor kaphat plusz kisötöst, hogy díjazzuk a készítést, ha azonban ennél rosszabbra sikerül, akkor a mémek készítése érhet akár plusz egy jegyet is. Tanárként, ha már jól ismerjük diákjainkat, megfigyelhetjük majd a vers elmondásakor, hogy melyik diákunknak segített a mémek készítése/használata és az alapján mérlegelhetjük az oktatásban a további használatot.
A feladat prezetálásaként készítettem nektek a posztban található mémeket a már említett vers pár sorából, ezek mind a Meme Generator segítségével, az ott megtalálható képeket felhasználva készültek.

2020. április 17., péntek

Digitális történetmesélés a valóságban

Kedves Olvasóim!

Tegnap már írtam nektek egy bejegyzést a digitális történetmesélés témájában, most hoztam nektek erre egy konkrét példát is, én hogyan képzelem el az alkalmazását. A téma Arany János, a képzeletbeli osztályom tagjai pedig 6. osztályosok. A feladat megvalósításában együttműködünk az informatika tanárukkal, hiszen, amikor felvetettem neki az ötletet, ő is úgy vélte, hogy ez a feladat segít bevezetni a diákokat az interneten található tanulássegítő alkalmazások rejtelmeibe. A cél tehát ez a bevezetés, illetve rámutatás a diákoknak arra, hogy mennyivel könnyebben megjegyezhetnek egy-egy anyagot, memoritert, ha azt ábrázolják önmaguknak valamilyen formában.
A feladat a következő: 
A diákok 4 különböző csoportban fognak dolgozni. Minden csoport kap egy verset (Ágnes asszony, A walesi bárdok, Toldi, Mátyás anyja). Az órán meg kell tervezniük vázlatosan, hogy a versek mely részletét szeretnék képregényként megrajzolni, majd a következő informatika órán meg is valósítják ezt. Az osztálytársaik végül titokban szavazhatnak, hogy melyik csoport munkája tetszett jobban (senki nem szavazhat a sajátjára), így lesz meg a győztes. Illetve, a gyerekek plusz kisötösért meg is tanulhatják az ábrázolt részletet, és előadhatják a képregény bemutatásakor. A feladathoz a Storyboardthat.com-ot használjuk.
Mintaként elkészítettem számotokra egy képregényt az Ágnes asszony balladájához. A gyerekeknek a képregény bemutatásakor pár mondatban meg kell fogalmazni mit láthatunk a képen, mely versrészleteket/jeleneteket. Az itt látható képregény például ábrázolja a legelső versszakot, ahol Ágnes asszony mossa a lepedőjét a patakban és abból vér csurog. A második képkockán a rémek tánca látható, míg a harmadikon a 10. versszakot, ahogy a zöld asztalnál ülő tisztes őszek elé járul.

A gyerekeknek előre megadhatjuk az értékelési sablont is, főleg akkor, ha először végzik ezt a feladatot, hiszen így pontosan tudják majd mire számítsanak, hogyan ábrázoljanak, mutassák be művüket. Én is készítettem egy ilyen értékelési sablont. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy amennyiben úgy döntünk, a pontok alapján rendes osztályzatot kapnak a diákok, akkor az osztálytársaik szavazásának eredménye ne legyen jegydöntő. 
Remélem kedvet kaptatok hasonló feladat elkészítésére és külön hangsúlyoznám, hogy ne féljetek, a Storyboard kezelése roppant egyszerű, könnyen megtanulható!





2020. április 16., csütörtök

Digitális történetmesélés

Kedves Olvasóim!

lapoda.hu
Ma egy izgalmas, új témát hoztam. Úgy gondolom, abszolút most éljük meg valahol a digitális történetmesélés korszakát, hiszen lassan népszerűbbek a napukat elmesélő influenszerek a youtubeon, mint a klasszikus tv műsorok. Azonban nemcsak a Youtube felületén valósíthatunk meg mi, tanárok vagy akár a diákjaink is történetmesélést, amelyet felhasználunk az adott tananyag megtanításához, hanem számos más program is rendelkezésünkre áll. Erről itt láthattok is egy nagyon-nagyon érdekes videót, amely számos lehetőséget bővebben kifejt.

Néhány megoldás, najó, több megoldás meglepett engem is. Bár a klasszikus Powerpoint, Prezi és Google Doksin keresztüli történetmesélés ismerős lehet, a videóban bemutatásra kerül elég sok számomra is új alkalmazás. Szuper ötletnek tartom például a lapoda alkalmazás segítségével történő mesélést a kicsik számára. Kicsit engem a klasszikus olvasónaplókra emlékeztet, csupán itt a rajzokkal mesélünk is. Ahogy a hölgy is említi a videóban, szívesen használnám én is általános iskolában magyarórán különböző olvasmányok/versek részleteinek színesebb feldolgozására, bemutatására. Nem csak azért tartom jó ötletnek, mert segíti a diákoknak az olvasmányok feldolgozását, hanem azért is, mert már korán bevezeti őket a média tanulásra való használatába, illetve prezentációs készségeket is szerezhetnek, ha elmesélik a történetet a képeken keresztül az osztálynak. A Storyboardthat szintén jó lehetőséget kínál ehhez hasonlóan erre, kialakítása miatt már akár gimnáziumban is szívesen használnám, kicsit "felnőttesebbnek" tűnik, főleg, hogy kész képregényeket készíthetünk a segítségével. Illetve, ha jól értelmeztem, előbbit le kell töltenünk, míg utóbbit online használhatjuk. Mindkét alkalmazás kezeléséhez részletes levezetés találhatunk a viedóban. Ezúton is köszönjük!

storyboardthat.com
Sajnos, én korábban nem használtam hasonló alkalmazásokat, azonban most a digitális átállás miatt, többször készítettem már hangalámondásos prezentációkat. Úgy gondolom, ezek is valamiféleképpen ide sorolhatók, kifejezetten az egyik, ahol külföldi könyvtárépületeket és mozgókönyvtárakat mutattunk be. Itt csupán néhány megjegyzés szerepelt írásban a képek mellett, a többit mind a szaktársammal meséltük el hangfelvételben. Jó ötletnek tartom ezt a hangalámondásos prezentációt is, kifejezetten akkor is, ha a diákok ikább rajzolnának szívesebben kézzel egy-egy történetet és az arról készült fényképet prezentálnák. Így is összeállíthat akár egy osztály egy prezentációt, mindenki egy-egy képet hozzárajzolva a feladathoz. Akár egy digitális március 15. is elkészíthető vele: csak egy vagy több mesélőre, illetve sok-sok rajzoló diákra van szükség, és biztosan jópofa előadást tudunk készíteni.

Fontos néhány szempontot figyelembe vennünk a hasonló előadások, történetmesélések során. Először is azt, amit minden egyes digitális alkalmazás bevezetésekor szükséges: Van-e lehetősége a diákjainknak ezt akár otthon, akár az iskolában megvalósítani? Vannak-e megfelelő eszközeink hozzá? Mennyire értenek diákjaink az eféle alkalmazásokhoz? Mi mennyire értünk hozzá?
Továbbá úgy gondolom, hogy megfontolandó az ilyen feladatoknál az is, hogy mennyi időnk van egy-egy projektre és mennyi idős az az osztály akiknek szánjuk ezt. Például, saját meglátásom szerint végzős gimnazista osztálynál, ahol sürget az idő, nem célszerű ilyen feladatokat bevinni, de az előző évek során, ha a kötelezőkből mindig van egy csoport, aki készít egyet, akkor az érettségi előtt biztosan hálásak lesznek diákjaink az emlékeztető mesékért.
Fontos még, hogy ismerjük osztályunkat, kreatív energiáikat okosan használjuk ki és legyünk rugalmasak az alkalmazás kiválasztásánál, hagyjuk, hogy akár ők is ötleteljenek, hiszen mi is sokat tanulhatunk az ő digitális tapasztalataikból!

Kellemes digitális történetmesélést kívánok mindenkinek, ne felejtsük el, hogy a szöveghez, ha vizuálisan is kapcsolódunk, sokkal eredményesebbek lehetünk!

2020. április 7., kedd

Online értékelés

Kedves Olvasóim!

A kép Facebookról, az S. Oszkár mémcsoportból származik.
Tudom, tudom milyen kihívást jelent az, hogy a diákjaitokat ebben a helyzetben is tudjátok a legmegfelelőbben értékelni. Erre mutatnék most nektek egy lehetőséget, a redmenta.com-ot. 
Arany János balladaköltészetéhez kapcsolódóan készítettünk el a magyaros munkaközösséggel egy feladatlapot. Ezt inkább gyakorlásnak szánnám egy dolgozat előtt, főleg, mert minden kérdéstípust alkalmaz, néhol következtetni lehet egyik kérdésből a másik válaszára, így megfelelő a diákok számára is, hogy belejöjjenek a Redmentán való dolgozatírásba. Arany Jánosról már rengetegszer esett szó a blogon, ez akár alkalmat adhat egy óratervezet ihletgyűjtéséhez is.
Nekem abszolút tetszik a Redmenta felülete, könnyű rajta kiigazodni, kiismerni, nem egy túl bonyolult rendszer. Az rövid választ igénylő vagy választós, igaz-hamis feladattípusoknál a rendszer értékel is rögtön, a diák látja is róla az eredményt, míg később a hosszabb választ igénylő feladatokat mi magunk javíthatjuk ki. Állítható időkorlátozás is, bár csak óvatosan bánjunk vele, illetve a kitöltések számát is megszabhatjuk. Egyszerű, de nagyszerű alkalmazás mind gyakorlásra, mind értékelésre, használjátok bátran!

Erre a linkre kattintva megnézhetitek az elkészült feladatlapunkat, de keresgélhettek is a számtalan elkészült dolgozatpéldák között!

2020. március 31., kedd

Google a magyarórán

Kedves Olvasóim!

Butaság lenne azt gondolni, hogy közületek bárki ne találkozott volna már a Google szolgáltatásaival, pláne, ha a blogomon jártok és hasonló körökben végeztetek már bármilyen kutatást. Most, 3 különböző Google felületet hoztam, amit kiválóan alkalmazhatunk egy magyarórán. A feladatok többnyire bármely évfolyamon megvalósíthatóak lesznek, univerzális ötleteket igyekszem adni.


Az óra témája két kiválasztott író lesz, vegyük most példának az egyszerűség kedvéért Aranyt, illetve Petőfit. A diákok az osztályban két nagy csoportban dolgoznak, persze, megítélésünk szerint, a hatékonyabb csapatmunka érdekében akár több kisebben is dolgozhatnak, ez függ az osztálylétszámtól. Mindegyik csoport lesz riporter és interjúalany egyaránt. A feladat két szakaszból áll. Az első részben mindegyik csapat egy-egy kérdőívet állít össze, attól függően, hogy mely írót kívánja meginterjúvolni, jelen esetben az A csoport Petőfi Sándort készül meginterjúvolni, így ők az Ő életére, munkásságára vonatkoz kérdéseket állítanak össze, míg a P csoport alanya Arany János lesz, így őrá vonatkozó kérdéseket tesznek fel. A második szakaszban a csoportok kitöltik egymás űrlapját a megfelelő válaszokkal, értelemszerűen az A csapat Arany Jánosként, a P csapat Petőfi nevében válaszol. Az űrlapokat a feladat végén megbeszéljük, ügyelve, hogy helyesen válaszoltak-e a diákok. A két űrlapban található válaszok adott szerzők munkássága esetén akár a következő órákon összehasonlításra is alkalmasak lehetnek. 
A feladat előnyeinek találom a csapatmunkát, a kreativítást, a sokoldalúságot, hiszen más szerzők, művek esetén is kiválóan alkalmazható. Továbbá a technológiai előnye, hogy valószínűleg kérdőíveket később is kell majd használniuk, így jó ha minél korábban megismerkednek vele a diákok, illetve az interjú megírása segítheti a jó kérdésfeltevés begyakorolását is. A PIC-RAT modell szerint kreatívnak és átalakítónak titulálnám (KÁ).
Kitöltött kérdőív
Kitöltetlen kérdőív
Kitöltetlen  kérdőív

Ahhoz hogy ne csak a levegőbe beszéljek, elkészítettem egy mintaproduktumot is Arany Jánoshoz kapcsolódóan, persze a bőven variálható, nehezíthetünk rajta például, ha megadjuk, hogy milyen évben járunk, így a diákoknak aszerint kell fogalmazniuk a válaszokat (pl. az én válaszadásomnál, már Juliska meghalt, hiszen Aranyként múlt időben beszélek róla.), azt is megadhatjuk, hogy tömören vagy hosszabban kifejtve, kerek egész mondatokban válaszoljanak-e. A lehetőségek száma nagyon sok, pont ezért biztosított a sokoldalú felhasználás. A produktumról a mintaképek kattintásra olvashatóvá válnak.



Google Diák:

Hasonló, mint a Power Point, talán még kicsit egyszerűbb is a kezelése, illetve azonos időben való szerkesztést tesz lehetővé. Kiváló óratartáshoz, a diákok a szemünk előtt tudnak feladatot megoldani, miközben mi tudjuk őket segítni. Amit hiányolok belőle, az egy chat lehetőség, azonban ez is könnyen megoldható egy szövegdobozzal a feladatdia szélén. Sok előzetes felkészülést igényel, de mind tantermi környezetben, mind a jelenlegi digitális helyzetben sok lehetőséget tartogat. Konkrét feladatra példaként táblázatos feladatot tudnék mondani. A diákok négy csapatban dolgoznak (ez négy diát is jelent ugyanazon feladattal) és ki kell tölteniük egy helyesírás ellenőrző táblázatot, ahol az egyik oszlopban fonetikusan vannak a szavak, a másikba pedig ők írhatják be. A tanár időközben tudja ellenőrizni mind a 4  diát a saját gépén, illetvea a kis google fejeknek "névtelen lajhár" helyett a saját nevüket adják meg, akkor még azt is látjuk, hogy mindenki a saját diáját szerkeszti-e. Itt is jól jöhet a Google Diák részletesebb megtanítása számukra, hiszen később sok prezentációt készíthetnek vele. PIC-RAT modell szerint PH-ba sorolnám.

Google Maps:

A Google Maps talán az egyik legismertebb alkalmazás, amelyet többször használunk talán útkereséshez, mint irodalmi feladatokhoz, ettől függetlenül nagyon egyszerűen megtehetjük ezt. Feladatötletként akár az interjús feladat szinesítésére is felhasználhatjuk. Vegyük alapul az ott található két költőnket, Aranyt és Petőfit. A feladatot két csapatban végzik a diákok és a költőkhöz kapcsolódó híres helyszíneket keresnek meg a térképen, ezeknek pedig csupán a koordinátáit adják meg a másik csapat részére. Természetesen a másik csapat is dolgozott ezalatt, tehát végülis koordinátacsere zajlik. A feladat második részében mindenki, szintén a térkép segítségével megkeresi, hogy melyik is lehetett az adott helyszín. Akár verseny is lehet az izgalom kedvéért, hogy melyik csapat végez előbb. Ha a Google Diákat is bevonjuk, akár egy ottani táblázat formájában adják meg és töltik ki a diasorokat. Az töletek tárháza szintén végtelen lehet. PIC-RAT modell szerint PÁ. 

2020. március 11., szerda

Mindmap: Arany János balladaköltészete

Kedves Olvasóm!

Jelen bejegyzésemben egy kreatív eszközt szeretnék bemutatni Neked, amelyet bátran használhatunk tanításunk szinesítésére. A Mindmeister nevű internetes alkalmazás bárki számára elérhető és egy kis ügyességgel szerkesztése is megtanulható. Az alábbiakban egy gondolattérképet hoztunk létre közösen az IKT-s kurzustársaimmal. A magyar órán kiválóan használható Arany János balladaköltészetének bemutatására. A feladatot is sokoldalúan lehet kiadni a diákok számára. Adhatjuk a PIC-RAT modell szerint, amelyet előző bejegyzésemben már bemutattam, lehet akár KA is, tehát kreatív és átalakító, amennyiben a gyermekeket arra kérjük, hogy további verseket fűzzenek hozzá példának, ezzel megtanulva a mindmeister használatát is, illetve az interneten is különböző jó forrásokra bukkanhatnak. Fontos, hogy ebben az esetben ellenőrizzük, hogy mely forrásokat használják. Lehet akár PÁ is, ebben az esetben a diákjainkat nem vonjuk be a szerkesztésbe, csupán a tanulásra, vizualizálásra használják a térképet. Felajánlhatjuk, hogy ugyanígy használhatják a felelésnél is, ezzel vázlatot biztosíthatnak önmaguknak. A tanári karban is készíthetünk, szintén azonos szakos kollégáinkkal, amelyet akár több évfolyamon is felhasználhatunk. Számomra is nagy élmény volt munkaközösségben dolgozni, mindenképpen ajánlom együttműködésünk feljesztésére is.