Digitális tanterv

Kedves Olvasóim!

Valószínűleg ez az utolsó bejegyzésem, ami egy kicsit összegző is, mert láthatjátok én hogyan használtam fel pár alkalmazást egy digitális távolléti, szinkronfoglalkozás megtervezéséhez.

A célközönségem egy tizenegyedikes fakultációs osztály volt, a nyelvemlékek témakörében készítettem egy 45 perces ismétlőórát. A főbb használt felület a Google Diák volt, mindent ott, egyszerre csináltunk az órán, miközben Zoomon tartjuk a kapcsolatot. A házifeladat történik csak külső felületen, ehhez a WordArtot használják a diákok. 

Az óra lényege egyrészt, hogy megnézzem mennyire vannak felkészülve a diákok a dolgozatra, másrészt pedig ők teszteljék magukat ezügyben, mindezt játékos formában kivitelezve, hogy ne terheljem túl őket. Az órán belekóstoltunk az új anyagrészbe is, a házijuk is ezzel volt kapcsolatos. A játékos formát a nyomozás valósítja meg, minden feladattal közelebb kerültek a gyémánt megtalálásához. Az igaz-hamisnál például az igaz állítások sorszámát kelleett összeadni ahhoz, hogy megtudják, melyik házszámú házba kell betörniük. Az elején karaktert is választanak, ezzel küszöböltem ki, hogy összekeveredjen, kinek mi a feladata. Az óra legvégén egy kérdőívet is kaptak, amelynek a lényege csupán annyi volt, hogy megírják milyen volt az óra, hogy érezték magukat és ők felkészültnek érzik-e magukat.

Az órát nem volt nehéz összeállítani, inkább az átgondolása volt hosszú, hogy mi miután következzen, mit kérjek számon, hogyan valósuljon meg a szinkronóra. Ahhoz hogy ezt kipróbáljam/teszteljem Zoom segítségével felvettem a képernyőmet és igyekeztem eljátszani, hogy megtartom az órát, így ebből is sok tapasztalatot szereztem.

Néhány feladatnak ide be is teszem a képét (kattintásra nagyobbak lesznek), hiszen abszolút érthetőek, beszélnek önmagukért:

A karakterválasztás

Igaz-Hamis

Bevezetés az új anyagba

Házi példával, értékelőtáblával

Blogok és podcastok

Kedves Olvasóim!

Érdekes témát hoztam ma nektek, ugyanis a blogok  és pocastok felhasználásáról az oktatásban címmel kezdünk beszélgetésbe. Bontsuk is rögtön két részre az egészet, blogokra és podcastokra, ugyanis mindkettőről külön-külön van leginkább véleményem, tapasztalatom. A bejegyzés nagyban reflektál a következő videóra, így ha van kedvetek pörgessétek át, mindenképpen hasznos tartalom, csupa jó dolgot lehet belőle megtudni.

Blogok:

picjumbo.com

A videóban sok új számomra nem hangzott el a blogokról, ugyanis ezeket már mind-mind megmutatta nekünk a Tanárnőnk a szemeszter elején. Azonban jó volt látni mégegyszer, egyrészt felidézni, hogy mennyi minden más volt akkor, értve itt az azóta tartó karantént is, de leginkább azt, hogy úristen mindjárt vége egy újabb szemeszternek. Másrészt már tapasztaltabb szemmel néztem, hiszen ezt a blogot szerkesztgettem, csinosítgattam, bővítettem egész félévben, így nem kell már arról mesélni, hogyan használjam az oktatásban, mert ezt a módját megtanultam. Persze, teljesen más lesz tanárként becsempészni az oktatásba és elérni megvalósíthatóságát, de mindenképpen bőséges tapasztalat marad ez a szemeszter. Pont emiatt a tapasztalat miatt választom majd szívesen feladatként a blogok készítését az osztályom számára. Amennyiben lesz alkalmam gimnáziumban tudni azt, hogy négy évfolyamon keresztül velem dolgozhatnak a diákjaim, szívesen kipróbálnám már a legelejétől a blog vezetését velük együtt. Elképzelhetőnek tartom, hogy irodalomból közösen felépítsünk egy négy éven átívelő tudásbázist, amit aztán később is szívesen használunk, ők az egyetemen, én a tanításom során. Illetve, a jelenlegi helyzetben is egy jól kezelhető formának tartom, bár nem jobbnak mint digitális tantermek létrehozását, amely közvetlenebb kommunikációt tesz azért lehetővé. Olvasmányok feldolgozására is sok lehetőséget látok benne, főleg, ha szintén egy helyre gyűjtik a diákok azokat, mindig más kapja meg az írási lehetőséget a blogon, így kialakítva egy színes olvasmánybeszámoló felületet. A többieknek természetesen akkor is ott lenne a hozzászólás lehetősége, kisebb fórumokat lehetne indítani egy-egy poszt alatt. Sokkal nkább használnám közös feladatként vagy esetleg csoportbontásban, mint egyéniként, hiszen, valljuk be, kisebb terhet ró ránk, mint tanárokra, illetve a diákoknak is könnyebb átlátni egymásét, ha csak pár blogról beszélünk.

Podcastok:

rawpixel.com

A blogokkal ellentétben a podcastok az a téma, amely még számomra is mindig tartogat új, izgalmas rejtelmeket, hiszen nem ismerem teljesen. Oktatásban való használatra eggyel nehezebbnek tartom, mint a blogolást, azonban egyedibbnek, hiszen Magyarországon még nem kimerített felület. Így, egy digitális tudástár felépítéséhez, ahogy a blogoknál már írtam, el tudom képzelni. Előnye mindenképpen az, hogy halljuk a másikat, azonban ez hátrány is lehet, hiszen nehezebb esetleg elkészíteni. Mindenképpen kevesebben ismerik, így alapos utánajárás kell hozzá és a diákoknak is valószínűleg jobban be kell mutatnunk, mint egy sima blogot. Bár a blog esetében több a szerkesztési buktató, így talán winwin, mindkettővel sokat kell foglalkozni ez biztos, így nem is egyszerű annyira beépíteni őket. Podcastot még nem használtam sosem tanulásra, talán eddig egy-kettőt ha meghallgattam szórakozásból. Az egyik tanárom az egyetemen a jelenlegi helyzetben azt választotta, hogy minden második héten tartunk online órát, a közteseken hangfelvételt küld és azt meghallgatva kell dolgoznunk. Ez talán tapasztalatnak még beleilleszthető a podcast témakörbe. Főleg, hogy nagyon pozitív tapasztalat, ugyanis sokkal jobban megragadt az, amiket mondott és jobban is érdekelt, mert akkor ültem le meghallgatni, amikor úgy éreztem van hozzá kedvem, lélekjelenlétem, ott vagyok fejben is. Így ahelyett, hogy bealudtam untam volna, képes voltam feldolgozni, kijegyzetelni, átgondolni összeszedetten a hallottakat. Ez mindenképpen plusz pont és értékes tapasztalat számomra. Emiatt úgy gondolom, ha a jelenlegi online helyzetben kellene tanítanom, szívesen küldenék hangfelvételt vagy hasznos podcastokat a diákjaimnak, amelyeket ők dönthetnek, mikor hallgatnak meg. Ehhez fontos persze az is, hogy olyan anyagról legyen szó, amely feldolgozható így, megérthető csupán hallás alapján.

Multimédia az oktatásban

Kedves Olvasóim!

Ma egy mintafeladatot hoztam el nektek, amelynek alapját a multimédia fogja adni. A képek, viedók, hangok felhasználása az oktatásban nagyon sokrétű lehet. Diákjaink minden nap rengeteg mémmel találkoznak a közösségi oldalakon, sok oldal Facebookon vagy akár Instagrammon egy egész brandet épít erre. Sokszor megmozgatja ez diákjaink fantáziáját is, az interneten pedig rengeteg olyan alkalmazás található manapság, amelyek segítségével könnyedén készíthetőek mémek, pl.: https://imgflip.com/memegenerator. A feladat kapcsolódjon ugyancsak Arany Jánoshoz, hiszen ezt már megszokhattátok. Az osztály most nem csoportokban, hanem személyenként fog dolgozni. A feladat a következőképpen néz ki;

Az hatodikas osztály tervezett idő szerint másfél hét múlva felel A walesi bárdokból, mint memoriterből. Mivel ez egy viszonylag hosszú vers, azonban sok képi történéssel, így megfelelő táptalaja lehet mémek gyártásának. A diákok feladata, hogy maximum öt A5-ös lap méretnyi mém készítésével modellezzék a verset, akár konkrét sorok is szerepelhetnek a mémeken, de legalább egy mémnek ki kell figuráznia az egyik általuk választott versszakot. Az öt darabnál készíthetnek kevesebbet is, ez rájuk van bízva, azonban minél többet készítenek, annál nagyobb segítség lesz ezek használata a versmondáskor. Extra kisötösért felajánlhatjuk számukra, hogy készíthetnek egy kisvideót is otthon, amelynek nem kell profinak lennie, csupán mutassák be a képeiket, miközben szavalják a háttérben a verset, arcuknak nem kell látszódnia. Ezeket behozhatják pendriveon. 

A feladathoz szükséges, hogy felhívjuk figyelmüket a szerzői jogokra, tehát amennyiben szabadon választanak képeket a mémek alapjául, úgy a mémek alatt tüntessék fel a linket, hogy honnan töltötték le azokat.

Az értékelés nem kifejezetten a mémekre fog vonatkozni, hiszen azok abszolút kreativitásuk termékei, hanem a versmondásra. Így az a legfőbb, hogy megmutassuk a diákoknak, hogy mennyire jól tudják használni ezeket a képeket segítségül. Első körben, hogyha először adjuk ki ezt feladatnak, elmondhatjuk a diákoknak azt is, hogy természetesen, ha úgy érzik, nem megy a versmondás a mémek segítségével, akkor nem muszáj használniuk, viszont akkor is készítsék el, mert a vers részleteit már a készítés alatt memorizálni fogják. Az értékelés tehát a versmondásra vonatkozik, a mémek mindenképpen pluszként kell, hogy hozzáadódjanak. Ha valaki hibátlanra tudja mondani a verset, akkor kaphat plusz kisötöst, hogy díjazzuk a készítést, ha azonban ennél rosszabbra sikerül, akkor a mémek készítése érhet akár plusz egy jegyet is. Tanárként, ha már jól ismerjük diákjainkat, megfigyelhetjük majd a vers elmondásakor, hogy melyik diákunknak segített a mémek készítése/használata és az alapján mérlegelhetjük az oktatásban a további használatot.

A feladat prezetálásaként készítettem nektek a posztban található mémeket a már említett vers pár sorából, ezek mind a Meme Generator segítségével, az ott megtalálható képeket felhasználva készültek.

Digitális történetmesélés a valóságban

Kedves Olvasóim!

Tegnap már írtam nektek egy bejegyzést a digitális történetmesélés témájában, most hoztam nektek erre egy konkrét példát is, én hogyan képzelem el az alkalmazását. A téma Arany János, a képzeletbeli osztályom tagjai pedig 6. osztályosok. A feladat megvalósításában együttműködünk az informatika tanárukkal, hiszen, amikor felvetettem neki az ötletet, ő is úgy vélte, hogy ez a feladat segít bevezetni a diákokat az interneten található tanulássegítő alkalmazások rejtelmeibe. A cél tehát ez a bevezetés, illetve rámutatás a diákoknak arra, hogy mennyivel könnyebben megjegyezhetnek egy-egy anyagot, memoritert, ha azt ábrázolják önmaguknak valamilyen formában.

A feladat a következő: 

A diákok 4 különböző csoportban fognak dolgozni. Minden csoport kap egy verset (Ágnes asszony, A walesi bárdok, Toldi, Mátyás anyja). Az órán meg kell tervezniük vázlatosan, hogy a versek mely részletét szeretnék képregényként megrajzolni, majd a következő informatika órán meg is valósítják ezt. Az osztálytársaik végül titokban szavazhatnak, hogy melyik csoport munkája tetszett jobban (senki nem szavazhat a sajátjára), így lesz meg a győztes. Illetve, a gyerekek plusz kisötösért meg is tanulhatják az ábrázolt részletet, és előadhatják a képregény bemutatásakor. A feladathoz a Storyboardthat.com-ot használjuk.

Mintaként elkészítettem számotokra egy képregényt az Ágnes asszony balladájához. A gyerekeknek a képregény bemutatásakor pár mondatban meg kell fogalmazni mit láthatunk a képen, mely versrészleteket/jeleneteket. Az itt látható képregény például ábrázolja a legelső versszakot, ahol Ágnes asszony mossa a lepedőjét a patakban és abból vér csurog. A második képkockán a rémek tánca látható, míg a harmadikon a 10. versszakot, ahogy a zöld asztalnál ülő tisztes őszek elé járul.

A gyerekeknek előre megadhatjuk az értékelési sablont is, főleg akkor, ha először végzik ezt a feladatot, hiszen így pontosan tudják majd mire számítsanak, hogyan ábrázoljanak, mutassák be művüket. Én is készítettem egy ilyen értékelési sablont. Fontos, hogy figyeljünk arra, hogy amennyiben úgy döntünk, a pontok alapján rendes osztályzatot kapnak a diákok, akkor az osztálytársaik szavazásának eredménye ne legyen jegydöntő. 

Remélem kedvet kaptatok hasonló feladat elkészítésére és külön hangsúlyoznám, hogy ne féljetek, a Storyboard kezelése roppant egyszerű, könnyen megtanulható!

Digitális történetmesélés

Kedves Olvasóim!

lapoda.hu

Ma egy izgalmas, új témát hoztam. Úgy gondolom, abszolút most éljük meg valahol a digitális történetmesélés korszakát, hiszen lassan népszerűbbek a napukat elmesélő influenszerek a youtubeon, mint a klasszikus tv műsorok. Azonban nemcsak a Youtube felületén valósíthatunk meg mi, tanárok vagy akár a diákjaink is történetmesélést, amelyet felhasználunk az adott tananyag megtanításához, hanem számos más program is rendelkezésünkre áll. Erről itt láthattok is egy nagyon-nagyon érdekes videót, amely számos lehetőséget bővebben kifejt.

Néhány megoldás, najó, több megoldás meglepett engem is. Bár a klasszikus Powerpoint, Prezi és Google Doksin keresztüli történetmesélés ismerős lehet, a videóban bemutatásra kerül elég sok számomra is új alkalmazás. Szuper ötletnek tartom például a lapoda alkalmazás segítségével történő mesélést a kicsik számára. Kicsit engem a klasszikus olvasónaplókra emlékeztet, csupán itt a rajzokkal mesélünk is. Ahogy a hölgy is említi a videóban, szívesen használnám én is általános iskolában magyarórán különböző olvasmányok/versek részleteinek színesebb feldolgozására, bemutatására. Nem csak azért tartom jó ötletnek, mert segíti a diákoknak az olvasmányok feldolgozását, hanem azért is, mert már korán bevezeti őket a média tanulásra való használatába, illetve prezentációs készségeket is szerezhetnek, ha elmesélik a történetet a képeken keresztül az osztálynak. A Storyboardthat szintén jó lehetőséget kínál ehhez hasonlóan erre, kialakítása miatt már akár gimnáziumban is szívesen használnám, kicsit "felnőttesebbnek" tűnik, főleg, hogy kész képregényeket készíthetünk a segítségével. Illetve, ha jól értelmeztem, előbbit le kell töltenünk, míg utóbbit online használhatjuk. Mindkét alkalmazás kezeléséhez részletes levezetés találhatunk a viedóban. Ezúton is köszönjük!

storyboardthat.com

Sajnos, én korábban nem használtam hasonló alkalmazásokat, azonban most a digitális átállás miatt, többször készítettem már hangalámondásos prezentációkat. Úgy gondolom, ezek is valamiféleképpen ide sorolhatók, kifejezetten az egyik, ahol külföldi könyvtárépületeket és mozgókönyvtárakat mutattunk be. Itt csupán néhány megjegyzés szerepelt írásban a képek mellett, a többit mind a szaktársammal meséltük el hangfelvételben. Jó ötletnek tartom ezt a hangalámondásos prezentációt is, kifejezetten akkor is, ha a diákok ikább rajzolnának szívesebben kézzel egy-egy történetet és az arról készült fényképet prezentálnák. Így is összeállíthat akár egy osztály egy prezentációt, mindenki egy-egy képet hozzárajzolva a feladathoz. Akár egy digitális március 15. is elkészíthető vele: csak egy vagy több mesélőre, illetve sok-sok rajzoló diákra van szükség, és biztosan jópofa előadást tudunk készíteni.

Fontos néhány szempontot figyelembe vennünk a hasonló előadások, történetmesélések során. Először is azt, amit minden egyes digitális alkalmazás bevezetésekor szükséges: Van-e lehetősége a diákjainknak ezt akár otthon, akár az iskolában megvalósítani? Vannak-e megfelelő eszközeink hozzá? Mennyire értenek diákjaink az eféle alkalmazásokhoz? Mi mennyire értünk hozzá?

Továbbá úgy gondolom, hogy megfontolandó az ilyen feladatoknál az is, hogy mennyi időnk van egy-egy projektre és mennyi idős az az osztály akiknek szánjuk ezt. Például, saját meglátásom szerint végzős gimnazista osztálynál, ahol sürget az idő, nem célszerű ilyen feladatokat bevinni, de az előző évek során, ha a kötelezőkből mindig van egy csoport, aki készít egyet, akkor az érettségi előtt biztosan hálásak lesznek diákjaink az emlékeztető mesékért.

Fontos még, hogy ismerjük osztályunkat, kreatív energiáikat okosan használjuk ki és legyünk rugalmasak az alkalmazás kiválasztásánál, hagyjuk, hogy akár ők is ötleteljenek, hiszen mi is sokat tanulhatunk az ő digitális tapasztalataikból!

Kellemes digitális történetmesélést kívánok mindenkinek, ne felejtsük el, hogy a szöveghez, ha vizuálisan is kapcsolódunk, sokkal eredményesebbek lehetünk!