Google a magyarórán

Kedves Olvasóim!

Butaság lenne azt gondolni, hogy közületek bárki ne találkozott volna már a Google szolgáltatásaival, pláne, ha a blogomon jártok és hasonló körökben végeztetek már bármilyen kutatást. Most, 3 különböző Google felületet hoztam, amit kiválóan alkalmazhatunk egy magyarórán. A feladatok többnyire bármely évfolyamon megvalósíthatóak lesznek, univerzális ötleteket igyekszem adni.

Google Űrlapok:

Az óra témája két kiválasztott író lesz, vegyük most példának az egyszerűség kedvéért Aranyt, illetve Petőfit. A diákok az osztályban két nagy csoportban dolgoznak, persze, megítélésünk szerint, a hatékonyabb csapatmunka érdekében akár több kisebben is dolgozhatnak, ez függ az osztálylétszámtól. Mindegyik csoport lesz riporter és interjúalany egyaránt. A feladat két szakaszból áll. Az első részben mindegyik csapat egy-egy kérdőívet állít össze, attól függően, hogy mely írót kívánja meginterjúvolni, jelen esetben az A csoport Petőfi Sándort készül meginterjúvolni, így ők az Ő életére, munkásságára vonatkoz kérdéseket állítanak össze, míg a P csoport alanya Arany János lesz, így őrá vonatkozó kérdéseket tesznek fel. A második szakaszban a csoportok kitöltik egymás űrlapját a megfelelő válaszokkal, értelemszerűen az A csapat Arany Jánosként, a P csapat Petőfi nevében válaszol. Az űrlapokat a feladat végén megbeszéljük, ügyelve, hogy helyesen válaszoltak-e a diákok. A két űrlapban található válaszok adott szerzők munkássága esetén akár a következő órákon összehasonlításra is alkalmasak lehetnek. 

A feladat előnyeinek találom a csapatmunkát, a kreativítást, a sokoldalúságot, hiszen más szerzők, művek esetén is kiválóan alkalmazható. Továbbá a technológiai előnye, hogy valószínűleg kérdőíveket később is kell majd használniuk, így jó ha minél korábban megismerkednek vele a diákok, illetve az interjú megírása segítheti a jó kérdésfeltevés begyakorolását is. A PIC-RAT modell szerint kreatívnak és átalakítónak titulálnám (KÁ).

Kitöltött kérdőív

Kitöltetlen kérdőív

Kitöltetlen  kérdőív

Ahhoz hogy ne csak a levegőbe beszéljek, elkészítettem egy mintaproduktumot is Arany Jánoshoz kapcsolódóan, persze a bőven variálható, nehezíthetünk rajta például, ha megadjuk, hogy milyen évben járunk, így a diákoknak aszerint kell fogalmazniuk a válaszokat (pl. az én válaszadásomnál, már Juliska meghalt, hiszen Aranyként múlt időben beszélek róla.), azt is megadhatjuk, hogy tömören vagy hosszabban kifejtve, kerek egész mondatokban válaszoljanak-e. A lehetőségek száma nagyon sok, pont ezért biztosított a sokoldalú felhasználás. A produktumról a mintaképek kattintásra olvashatóvá válnak.

Google Diák:

Hasonló, mint a Power Point, talán még kicsit egyszerűbb is a kezelése, illetve azonos időben való szerkesztést tesz lehetővé. Kiváló óratartáshoz, a diákok a szemünk előtt tudnak feladatot megoldani, miközben mi tudjuk őket segítni. Amit hiányolok belőle, az egy chat lehetőség, azonban ez is könnyen megoldható egy szövegdobozzal a feladatdia szélén. Sok előzetes felkészülést igényel, de mind tantermi környezetben, mind a jelenlegi digitális helyzetben sok lehetőséget tartogat. Konkrét feladatra példaként táblázatos feladatot tudnék mondani. A diákok négy csapatban dolgoznak (ez négy diát is jelent ugyanazon feladattal) és ki kell tölteniük egy helyesírás ellenőrző táblázatot, ahol az egyik oszlopban fonetikusan vannak a szavak, a másikba pedig ők írhatják be. A tanár időközben tudja ellenőrizni mind a 4  diát a saját gépén, illetvea a kis google fejeknek "névtelen lajhár" helyett a saját nevüket adják meg, akkor még azt is látjuk, hogy mindenki a saját diáját szerkeszti-e. Itt is jól jöhet a Google Diák részletesebb megtanítása számukra, hiszen később sok prezentációt készíthetnek vele. PIC-RAT modell szerint PH-ba sorolnám.

Google Maps:

A Google Maps talán az egyik legismertebb alkalmazás, amelyet többször használunk talán útkereséshez, mint irodalmi feladatokhoz, ettől függetlenül nagyon egyszerűen megtehetjük ezt. Feladatötletként akár az interjús feladat szinesítésére is felhasználhatjuk. Vegyük alapul az ott található két költőnket, Aranyt és Petőfit. A feladatot két csapatban végzik a diákok és a költőkhöz kapcsolódó híres helyszíneket keresnek meg a térképen, ezeknek pedig csupán a koordinátáit adják meg a másik csapat részére. Természetesen a másik csapat is dolgozott ezalatt, tehát végülis koordinátacsere zajlik. A feladat második részében mindenki, szintén a térkép segítségével megkeresi, hogy melyik is lehetett az adott helyszín. Akár verseny is lehet az izgalom kedvéért, hogy melyik csapat végez előbb. Ha a Google Diákat is bevonjuk, akár egy ottani táblázat formájában adják meg és töltik ki a diasorokat. Az töletek tárháza szintén végtelen lehet. PIC-RAT modell szerint PÁ. 

Szófelhő

Szervusz Olvasóm!

A szófelhő kifejezés szerintem hihetetlenül cuki, illetve egy nagyon hasznos alkalmazást is lefed, így beszéljünk most arról. A következőkben 4 különböző módot fogok bemutatni arra, hogy ezt hogyan tehetjük meg egy magyarórán. Ehhez készítettem egy példa szófelhőt is, témaként a Nyugatot választva. A szófelhő a WordArt.com segítségével készült, amelynek használatát nagyon egyszerű megtanulni, azonban segítségével nagyon szép szófelhők készíthetőek. Különösen tetszik benne, hogy mi magunk is választhatunk képet háttérnek, ehhez igazodik az alkalmazás mind színben, mind formában. Ez látszik a képen is, a wordart zseniálisan alkalmazkodott a Nyugat színvilágához, látszanak a formák is, sőt, még a Nyugat felirat és az emlékérem formája is kirajzolódik. Bár véletlen, de nagyon tetszik az is, hogy Beck. Ö. Fülöp neve pont az emlékéremen található meg nagy kiemeléssel, mintha pontosan illeszkedne a helyére. Nézzük azonban a példákat, amelyik mindegyike a 11. osztályosok tananyagába illeszkedik bele, témájuk pedig a Nyugat.

Az első példám esetén a diákok interaktívak lesznek, a tananyag pedig kicsit átalakított formában kerül feldolgozásra (PIC-RAT: IÁ) Az óra elején, bemelegítő feladathoz használjuk a szófelhőt, csupán a diákoknak segítünk felidézni vele néhány, esetlegesen már tanult szerkesztőt vagy jellemzőt a Nyugattal kapcsolatosan. A diák feladata lesz, hogy jelentkezzenek és meséljék el, hogyan tudják kötni a felismert személyeket, jellemzőket a Nyugathoz. Ezeken a kapcsolódási pontokon pedig tovább haladhatunk a folyóirat bemutatása fele.

A második példánál a diákok szintén interaktívak lesznek, a szófelhő pedig a tananyagban tanultak megerősítésére fog szolgálni, amolyan vázlatként (PIC-RAT: IF). A diákokkal a tananyag áttekintése után tanulmányozzuk a szófelhőt, a feladatuk az, hogy ennek segítségével felidézzék az órán elhangzottakat, mindezt olyan szinten, hogy akár a következő órai felelethez vázlatként, támpontként használhassák felelet közben.

A harmadik példában a diákok kreatívak, a tananyag pedig átlakítva kerül feldolgozásra (PIC-RAT: CÁ). Ebben az esetben a diákoknak az lesz a feladata, hogy a tankönyvi lecke alapján mégtöbb kifejezést gyűjtsenek a szófelhőhöz. Természetesen, ennél a feladatnál szükséges az, hogy az óra keretében, a feladatra való felkészülésként megmutassuk a diákoknak a szófelhő készítésének menetét.

A negyedik példában a diákok passzívak, a tananyagot pedig bevezetésként a szófelhő helyettesíti, ezzel dolgoznak (PIC-RAT: PH).  Az óra bemelegítő feldata az, hogy a füzetükbe próbáljanak meg írni legalább 5 mondatot, amely a képről következtetésként le tudnak vonni, pl.: Az 1908. fontos dátum lehet, hiszen a szófelhőben feltűnően nagyként jelenik meg. Ezután a tankönyv segítségével átbeszéljük ezeket együtt és a diákok kiegészítik mondataikat, pl.: Az 1908. fontos dátum, ekkor indult a Nyugat, így a szófelhőben is nagyobbként jelenik meg.

Mindmap: Arany János balladaköltészete

Kedves Olvasóm!

Jelen bejegyzésemben egy kreatív eszközt szeretnék bemutatni Neked, amelyet bátran használhatunk tanításunk szinesítésére. A Mindmeister nevű internetes alkalmazás bárki számára elérhető és egy kis ügyességgel szerkesztése is megtanulható. Az alábbiakban egy gondolattérképet hoztunk létre közösen az IKT-s kurzustársaimmal. A magyar órán kiválóan használható Arany János balladaköltészetének bemutatására. A feladatot is sokoldalúan lehet kiadni a diákok számára. Adhatjuk a PIC-RAT modell szerint, amelyet előző bejegyzésemben már bemutattam, lehet akár KA is, tehát kreatív és átalakító, amennyiben a gyermekeket arra kérjük, hogy további verseket fűzzenek hozzá példának, ezzel megtanulva a mindmeister használatát is, illetve az interneten is különböző jó forrásokra bukkanhatnak. Fontos, hogy ebben az esetben ellenőrizzük, hogy mely forrásokat használják. Lehet akár PÁ is, ebben az esetben a diákjainkat nem vonjuk be a szerkesztésbe, csupán a tanulásra, vizualizálásra használják a térképet. Felajánlhatjuk, hogy ugyanígy használhatják a felelésnél is, ezzel vázlatot biztosíthatnak önmaguknak. A tanári karban is készíthetünk, szintén azonos szakos kollégáinkkal, amelyet akár több évfolyamon is felhasználhatunk. Számomra is nagy élmény volt munkaközösségben dolgozni, mindenképpen ajánlom együttműködésünk feljesztésére is.

Arany János balladaköltészete by Míra Szabó

PIC-RAT modell, vagyis pár technika integrálása

Kedves Olvasóm!

A következő bejegyzésem a PIC-RAT modellről fog szólni, azon belül is néhány, már említett digitális forrás felhasználásáról. A PIC-RAT egy integrációs modell, amely használatával könnyedén megállapíthatjuk, hogy az adott digitális technológiai eszköz milyen módon kerül felhasználásra az órán.

Jelen bejegyzésben egy-kettő digitális forrást mutatok/sorolok be nektek, amelyeket egyébként már a Linkgyűjtemény oldal alatt is megtalálhattok, azonban besorolásukkal nyílvánvalóvá válik az, hogy az oktatás során a gyerekek milyen feladatot, milyen módon hajtanak végre. A példákban természetesen most is a magyaros szaktárgyamhoz kapcsolódó óra lesz.

A PK modell során a diák passzív, a tanár kiterjeszt. Ehhez a digitális források közül a youtube-on található Videótanár csatornát hoznám példának. Az adott magyarórán a modatelemzést én vezetném fel, illetve magyaráznám el, azonban utána a videó megnézésével, értelmezésével még inkább megerősíteném a  gyerekekben a tudást. Illetve, ez lehetőséget ad nekik arra, hogy otthon újra megnézzék a videőt, gyakoroljanak a segítségével, sőt, akár fel is idézheti bennük az én, videóhoz fűzött megjegyzéseimet. Mindezen okok miatt, nagyon hatékonynak találom, hiszen a gyerekek számára a mondatelemzést nemcsak értelmezhetőbbé teszi, hanem vizuálisan, audiovizuálisan is segíti őket a megjegyzésben.

Az IÁ modell során a diákok az óra interaktív résztvevői, a tananyag pedig valamilyen módon átalakításra kerül. Ehhez a források közül a lerningapps-re gondoltam, ugyanis kis tanulás után akár a diákok egyénenként, csoportosan, akár a tanár is tud alkotni különböző tankockákat. Előnyének tartom, hogy bár már így is rengeteg kész tankocka közül választhetunk, mégis bármilyen más témában gyárhatunk újabbakat. Így akár személyreszabottan a diákok tudnak a saját maguk számára felfedezni ezzel egy újabb, jobb, sokoldalúbb tanulási módszert, akár a tanár használja ezt tudásuk játékos felmérésére, a végeredmény mindenképpen színesebb, izgalmasabb lesz, mint bármely frontális tanítás. Fontos, hogy megtanítsuk a diákok számára az oldal használatát, hogy az órán felhasznált tankockák készítésében együtt vegyünk részt velük, hogy mindenképpen elsajátítsák és később, akár öncélúan is használni tudják. Pl. egy vers megtanulásához kiváló módszer lehet, ha többszöri elolvasás után az interaktív táblán a gyerekek megpróbálják sorba tenni a versből kimetszett részleteket. Ezzel vizuálisan is rögzítésre kerül a tananyag. Úgy gondolom, mindezen pozitívum elég meggyőző, hogy a felület használatával sokkal több lesz az oktatásunk.